Újévi lakoma és fogadalom

Idén azt a fogadalmat tettem, hogy nem teszek újévi fogadalmat. Aztán mégis: valahogy megfogalmazódott bennem, hogy a blogra mégiscsak írok hetente egy-egy receptet. Mert imádok főzni, és imádják a főztömet. Több mint egy évtizedig volt ez a munkám, és annak ellenére, hogy az ízlésem, az ételekhez és a főzéshez való viszonyom rengeteteget változott, ez a szenvedélyes kapcsolódás megmaradt.

     Hogy főzök mostanában? Maradt a praktikum, de eltűnt a félkész, a konzerv, az ipari. Maradt az ízek szeretete, és bejött az ájurvéda ismerete. Mindeközben pedig egyszerűsödöm, lassulok, tisztulok – és ez jelentkezik az ízekben is. Továbbra is nagyra értékelem a friss, igényes, gonddal, szeretettel termelt-nevelt alapanyagot. Tisztelettel nyúlok hozzá, és igyekszem a legtöbbet kihozni belőle. Szeretek enni, és nagyon szeretem tudni, hogy az ételeimmel táplálom magamat és a szeretteimet. Paradox módon még az étkezési böjtöt is szeretem. 

     Az újévi fogadalmak arra valók, hogy megszegjük őket, ugye? Vagy ezúttal másként lesz? Kíváncsi vagyok, idén vajon meddig tart a lelkesedésem. Tartsatok velem! 

 

Zsályás lencse sült karfiollal, krémes rizzsel

A lencse-rizs kombináció jól ismert a vegetárius és/vagy vegán étkezők körében, hiszen a lencse tökéletes növényi fehérjeforrás számukra, ez így teljes értékű étkezésnek számít. Én is nagyon kedvelem, mert finom és változatos, nem tudtam még rosszat főzni belőle. Mindig tartok otthon többfélét is, egy tápláló leves vagy zamatos főzelék kb. 30 perc alatt elkészíthető belőle, de a saláták vagy raguk sem igényelnek sokkal több előkészületet. Egyszerű étel, éppen ezért nagyon fontos az alapanyag megválasztása: álljon tiszta, jó minőségű, egészséges, válogatott szemekből. Bár a legtöbb fajtát nem kell előzetesen beáztatni, de ha ismerjük magunkat, és tudjuk, hogy gondot – azaz puffadást – szokott okozni, akkor a könnyebb emészthetőség érdekében érdemes néhány órára vízbe áztatni, és az áztatóvizet leönteni róla.


Kis lencsehatározó

Vörös lencse

A leggyorsabban megfővő, a legkönnyebben emészthető lencsefajta. Ha haljamos vagy puffadásra (ajurvédikusan a szél-vata, esetleg a víz-kapha csoportba tartozol), ezt válaszd. Könnyen szétfő, ezért krémlevesek, mártogatók, kencék ideális alapanyaga.

Sárga lencse

Az indiai konyha gyakran ebből vagy vörös lencséből készíti isteni lencseraguját, a dahlt. Ez is könnyebben emészthető, gyorsabban és krémesebbre fővő fajta, pástétomok remek alapja is lehet. Hatásában kb. ugyanolyan, mint a fenti vörös, de ennek főzés után is megmarad szemet gyönyörködtető, élénksárga színe (ami némi kurkumával még tovább fokozható).

Barna lencse

Ez hazánkban a legismertebb, mondhatni közönséges lencsefajta. Nehezebb, lassabb az emésztése is, ezért óvatosan bánjunk az elfogyasztott mennyiséggel. Érdemes néhány órára beáztatni, és mindig babérlevél és római kömény társaságában elkészíteni, így nem olyan erős a puffasztó hatása.

Fekete (beluga) lencse

A lencse luxuskiadásban. Istenien finom, gazdag ízű, a színét, állagát a főzés után is megtartja, úgyhogy látványelem is. Könnyebben emészthető, erősít, élénkít, vitalizál.

Puy-i zöld lencse

Eredetvédett, francia lencsefajta, a színe az élénk kékeszöldtől a fakó szürkészöldig változhat. Nem fő szét, erősebb, karakteresebb ízű, és nehezebb, ezért valamivel nehezebben is emészthető fajta. Ezen segíthet a megfelelő fűszerezés és az előzetes áztatás is.


Zsályás lencse

Ezúttal franciás fűszerezést választottam a lencséhez, mert az is jól áll neki. 

Hozzávalók
  • 1 teáskanál ghí (tisztított vaj) vagy 1 evőkanál olívaolaj
  • 6-8 friss zsályalevél
  • 1 kisebb fej salotta hagyma (vöröshagyma is megfelel), apróra vágva
  • 1 teáskanál provence-i fűszerkeverék (nálam édeskömény, rozmaring, kakukkfű, majoranna, babér, tárkony, csombor, bazsalikom, oregánó, menta és kevés levendula s.k. keveréke)
  • 1/4 kisebb csilipaprika, apróra vágva
  • só és frissen őrölt fehér bors
  • 1 gerezd fokhagyma, összezúzva
  • 1 csésze (2,5 dl) zöld lencse, előzőleg legalább 4 órára hideg vízbe áztatva
Elkészítés
  1. A ghít megmelegítem egy nagy, öntöttvas serpenyőben. Beledobom a zsályaleveleket, és 1-2 perc alatt megsütöm őket, majd óvatosan, hogy ne törjem el a finom leveleket, kiszedem és félreteszem. Vigyázat, könnyen megéghetnek!
  2. A zsályalevelek helyére szórom a felaprított salottahagymát, a provence-i fűszerkeveréket és a csilit, és kevés sóval és borssal meghintve, kevergetve 4-5 perc alatt megdinsztelem.
  3. Jöhet rá a zúzott fokhagyma, majd 1 perc kevergetés után a lecsöpögtetett lencse. Ezzel is átkeverem, aztán felöntöm annyi vízzel, hogy bő ujjnyira ellepje. Innentől kezdve csak az a dolgom vele, hogy néha megkeverjem, és ha felforrt, lefedjem. Ezután néha-néha megkeverve kb. 30 perc alatt puhára főzöm.

Sült karfiol

Régi, bevált kedvenc Hugh Fearnley-Whittingstall (alias River Cottage) Veg Everyday című könyvéből. A belül krémes, puha, kívül pedig ropogós és enyhén karamellizált karfiolrózsák a zöldség megrögzött ellenségeit is el szokták bűvölni. Komolyan.

Hozzávalók
  • 1 közepes fej karfiol, kisebb rózsákra szedve
  • ¼ teáskanál füstölt fűszerpaprika
  • 1 citrom leve
  • 2 evőkanál olívaolaj
Elkészítés
  1. Előmelegítem a sütőt 200 fokra.
  2. A karfiolrózsákat megmosom, majd összeforgatom a paprikával, a citromlével és az olívaolajjal.
  3. Egy sütőpapíros tepsin elterítem, meghintem némi sóval, és betolom a légkeverésre kapcsolt sütőbe. 10 perc után átkeverem, és további 10-15 perc múltán készen is van.

Anita